Bizonyára te is érezted már, hogy a komfortzónád meglehetősen ragaszkodik hozzád. Aztán jön egy pillanat, amikor rájössz, hogy ez valójában az egód játéka. Az egódé, ami retteg a változástól, az újtól, a bizonytalantól, és makacsul igyekszik ezektől megvédeni téged, azaz leginkább önmagát…
Ha úgy érzed itt az idő elhagyni a komfortzónád, ez a bejegyzés neked készült! Hoztam is egy témához illő, igencsak kijózanító idézetet! Amikor először olvastam, bizony be kellett látnom, hogy tökéletes leírása az általános helyzetnek. A komfortzóna tekintetében ugyanis van egy nagy félreértés az emberek fejében. A legtöbben ugyanis azt hiszik, a komfortzóna egy komfortos hely, pedig ez nem így van!
„A KOMFORTZÓNA AZ A HELY, AHOL ISMERŐSEN SZAR LENNI. Ha így gondolkodsz róla, talán már nem is lesz olyan nehéz elhagyni!” Orvos-Tóth Noémi
Tudod, a változás mindig lassan, de folyamatosan közelít feléd, majd hirtelen ott terem az orrod előtt. Ellenállsz, tépelődsz, éjszakákon át vitatkozol magaddal, mennél is, maradnál is, vonz az új, de közben tele vagy kétséggel… Mitévő legyél? Ugye ismerős érzés? Egy dologban biztos lehetsz: amíg a változás félelmetes idegennek tűnik a szemedben, addig az egód diktálja, hogy mit tehetsz és mit nem, így minden marad a régiben. Nem fogsz késztetést érezni, hogy bármit is tegyél. Nem lesz erőd, hogy a változás útjára lépj.
Az élet viszont a változásról, a fejlődésről szól. Gyakran tapasztalom, hogy egy tragédia szembesít a változás sorsszerűségével. Ezek után a biztonságosnak hitt komfortzónád többé már nem fogod a szövetségesednek érezni. Rájössz, hogy egód hamis illúziókba kergetett, hogy saját magát védje. Ám a fájdalom és a félelem fejlődésed legerősebb katalizátorai közé tartoznak, épp ezért megkerülhetetlenek. Amikor ezt belátod és elkezded levetni magadról egód rétegeit, úgy leszel egyre inkább valódi önmagad. Ez a felismerés lesz az a pont, amikor készen állsz az igazi változásra. De az elhatározást és az első lépést akkor is neked kell megtenned. Még a félelmet is megszelídítheted, csak egy kis önismeretre lesz szükséged hozzá.
Ahogy fejlődik a személyiséged, úgy lesz egyre inkább kedved és szándékod arra, hogy valamin változtass!
Ehhez viszont fel kell nőni fejben és gondolkodásmódban egyaránt. Ezt nem lehet siettetni. Illetve, talán egy kicsit mégis: a tudatosság segítségével. Ha elkezded tudatosan figyelni magad, ha rájössz, hogy különféle helyzetekben miért úgy reagálsz ahogy, ha megismered érzéseid eredetét, okait és következményeit, az már egy remek kiindulási alap. Ha pedig megérted milyen gondolatok vannak hatással rád, milyen érzelmek borítanak el különféle szituációkban, akkor már változtatni is képes leszel rajtuk. Akkor már bátran fogod magad mögött hagyni a komfortzónád. Mert érezni fogod, hogy a változás érted történik. Hogy általa több és jobb leszel. És ez lesz az a pillanat, amikor a komfortzónádból való kilépést nem félelemmel, hanem izgalommal telve éled meg!
Mi segíthet önmagad megismerésében? A gyakorlás és az idő! Haladj apró lépésekkel, és rendszeresen állítsd magad kihívások elé. Amíg lélekben megerősödsz annyira, hogy egy kudarc nem terít le hetekre, vagy egy elutasítástól nem jön rád a világvége hangulat, akkor már tudod, hogy jó úton jársz. Használhatod Mel Robbins módszerét is, amelyről ebben a bejegyzésben írtam.
Amint érezni fogod a pozitív eredményeket, megnő benned az elszántság a még intenzívebb változásra!
Ehhez pedig kitartás fog társulni. Hiszen már ki tudod zárni a zavaró, külső körülményeket, amik eddig lehúzták a hangulatod és aláásták az önbizalmad. Ezután viszont semmi nem fog gátolni, ami eddig visszafordított az első buktatónál! Sőt! Ezen a ponton fogod magad igazán megacélosítani! És emelt fővel fogsz tovább masírozni a változás útján. Nehéz lesz, kemény lesz, viszont te leszel az erősebb és a kitartóbb!
Nézzünk egy példát: Ameddig haragot, neheztelést és sértettséget cipelsz magadban valakivel szemben, addig igényed se lesz rá, hogy ezen változtass! Amíg sajnáltatod magad és a sebeidet nyalogatod, eszedbe se fog jutni, hogy mást is tehetsz. Hogy ezt a haragot nem szükséges tovább táplálni és életben tartani, hiszen csak magadat kínzod vele. A sértettséged ugyanis a másik félnek sose fog annyira fájni, mint neked! Sőt, valószínűleg már nem is foglalkoztatja az az incidens, ami miatt te még napokig marcangolod magad… Szóval akár abba is hagyhatod ezt a fajta önkínzást.
Ez a gondolkodásmód megköveteli, hogy tiszteld magad és vállald a felelősséget szavaidért, tetteidért, és érzéseidért.
Másként nem lesz meg benned az akarat, hogy a negatív érzéseket ne dédelgesd tovább. És itt jön a komfortzónád igazi elhagyása! Jelen példánkban a megbocsátással és elengedéssel, vagy ha ezek nem mennek, akkor az elfogadással és továbblépéssel (ami továbbra sem egyelő a beletörődéssel)! Viszont új, szokatlan, és nehéz. De azért teszed, hogy a saját lelkeden könnyíts, a saját szíved nyugalmát biztosítsd. Ez az érett gondolkodás. Ez az igazi önismeret. És ez a tudatosság legmagasabb foka. Nehéz elérni, de nem lehetetlen! Idő és gyakorlás kérdése csupán! Hogy mennyit ér számodra a lelki nyugalom és a boldog élet, az innentől lesz igazán a te döntésed.
Ismerd meg magad egy-egy helyzetben, elemezd az érzéseidet, reakcióidat. Értsd meg, miért reagálsz úgy, ahogy. Értsd meg, mi tartott vissza eddig attól, hogy máshogy érezz, máshogy cselekedj. Úgy, amitől sokkal, de sokkal jobban éreznéd magad! Figyelj magadra és a belső hangodra! Min szeretne változtatni? Tudatosítsd ezeket a gondolatokat! Ismerkedj velük, ízlelgesd őket, hiszen a tieid! Hajrá!
Berkó Emese – önismereti coach
Ha Neked hasznos volt ez a cikk, másoknak is az lehet.